Áramlás,  Mindfulness,  Önismeret,  Tudatos Jelenlét

A spirituális ébredés útján: Elakadásunk és kudarcaink leggyakoribb okai

 

Nem árt, ha tudjuk, hogy az elme mindig visszatér a szokásaihoz! Igazából az sosem hagyja el azokat, mi vagyunk, akik elhagyjuk őt a szokásaival együtt. Az egó-elme úgy viselkedik, mint egy megszállott szerelmes, folyton vissza akarja nyerni a szerelmedet, s ezért mindent megtesz, hogy felkeltse és megragadja a figyelmedet! Sok fontos felismerésen lehetünk túl, mégis olykor – észrevétlenül – újra belecsusszanunk egy-egy régi berögződésbe. És akkor ismét kezdődik: blokkoldás, negatív érzelmek pozitívra cserélése, teremtés (vágyak manifesztálása), ellenállás legyőzése, jelenlét-gyakorlatok, meditáció, békesség elérése, stb. Semmi baj! Visszaestünk, na, bumm. És akkor mi van? Nem dől össze a világ. Nézd a pozitív oldalát: felismertük, hogy ez már megint az egó műsora. Felismertük! Szusszanunk egyet és újult erővel folytatjuk.

Ha már tudjuk jól, hogy mindez csak az elme, akkor miért nem tudunk kiszakadni a vonzásteréből? – Kérdezik tőlem is sokan. Mert még fennáll az egóval egy bizonyos fokú azonosulás. Ez egyáltalán nem nyilvánvaló, úgyhogy ne hibáztasd magad, ha nem veszed észre.

Most álljunk meg egy kicsit és nézzük meg a lehetséges okokat. Több is lehet, de természetesen mind az egó-elmére vezethető vissza.

Ha még mindig a gondolatok/érzések lefülelésén igyekszünk anélkül, hogy bármilyen gondolat eltűnésének tanúi lettünk volna, vagy felfedeztük volna a valódi megfigyelőt, szintén meg kell állnunk és megkeresni ennek lehetséges okát. Ne próbálj semmit sem tenni, csak lásd meg az okokat.

Elakadásunk vagy kudarcaink leggyakoribb okai a félelmek, az elvárások és az elképzelések arról, hogy minek milyennek kéne lennie.

Meg kell vizsgálnod magadban, hogy vannak-e benned elvárások, és minden bizonnyal lesznek, méghozzá nem is egy. Emberek vagyunk, az egész életünk az elvárások körül forog. Mindent valamiért csinálunk, azért, hogy elérjünk általa valamit. A spirituális úton viszont le kell tennünk az elvárásainkat, mert ezek képezik a legnagyobb akadályokat. Meg kell találnod annak módját, hogyan szabadulj meg ettől a hozzáállástól, vagyis attól, hogy mindig vársz valamilyen eredményt. Ezt nem lehet érdekből csinálni, mert akkor nem működik vagy nem lesz mélyreható és tartós. Minden elvárásban valamilyen érdek van. Ráadásul az elvárással még gyakran együtt jár az a sürgető érzés is, hogy minél gyorsabb eredményt érjünk el. Ugye belátod, hogy ez nem olyasvalami, ami egyéni rendelésre érkezik?

Félelmeink az ismeretlenből fakadnak. Múltunk tapasztalatából kiindulva azt tanultuk, hogy minden ismeretlen veszélyeket rejthet, ezért bizonytalanok, és óvatosak vagyunk. Biztonságérzetünk hiánya félelmet kelt bennünk: „Mi lesz, ha a gondolataim egyszer csak végleg eltűnnek? Nem tudok majd gondolkozni? És az érzéseim? Nem leszek majd képes érezni? Megszűnök érző lénynek lenni? Ez a felébredésem folyamatának része? El kellene fogadnom, hogy az elme eltűnik? Tudom, hogy az nem azonos velem, de nem tudom, ki leszek én anélkül! Milyen lehet egy emberi élet elme, gondolatok és érzések nélkül? Egy üres test leszek, egy zombi? Lehet, hogy még a világ is eltűnik! Lehet egyáltalán élni egó nélkül? Nem hiszem. Ezt el sem tudom képzelni. Lehet, hogy a világ és az egó is megmarad, és lesz valamilyen gondolkodás, csak már nem olyan, mint most. De akkor az milyen lesz? Ki leszek én akkor? Fogalmam sincs.” – Tévképzetek sora, amelyek bennem is felmerültek. Ez csak az elme!

 

Az ismeretlen és a bizonytalanság kéz a kézben járnak. És a bizonytalanság elkerülhetetlenül a biztonságérzet meggyengülésével jár, amely aggodalmakhoz, és félelmekhez vezet. Ezért meg kell tanulnunk megbarátkozni a bizonytalansággal, különben a biztonságérzet hiánya folyamatosan félelmet kelt bennünk. Tudd, hogy vezetve vagy és bízhatsz ebben az Erőben. Aki idáig elhozott, Az mindig veled marad! Valódi Önmagadat nem tudod elveszíteni!

 

Sokkal könnyebb elfogadni a bizonytalanságot, mint legyőzni a félelmeket, de amíg ezt nem tudjuk, az elmét használjuk, hogy félelmetes gondolatainkat megnyugtatóakra cseréljük. De ennek is vannak csapdái. Először is próbáljuk az ismeretlent számtalan lehetséges verzióban előre elképzelni. Ezzel a biztonságérzetünk megerősítésére irányuló elmetevékenységgel azonban csak újabb elképzeléseket gyártunk, majd a számunkra legtetszetősebb végkifejletet elhisszük, mivel ez segít elűzni a jövővel kapcsolatos félelmeinket. Ezzel az elképzeléssel a fejünkben vágunk neki az ismeretlennek, s bár kétségeink még vannak, de az elképzelés épp elég bátorrá tett szembenézni az ismeretlennel. Hiszen van róla egy képünk, amely azt mondja, hogy az valójában nem árthat nekünk. De tapasztalataink általában nem fedik az elképzeléseinket, s ilyenkor ijedtek, csalódottak, zavartak, és talajvesztettek leszünk. Fantáziálásunkkal már oly távol kerültünk a valóságtól, hogy már azt sem tudjuk, hol vétettük el az irányt. Ez a jobbik eset. Rosszabb esetben elképzeléseinkkel megteremtjük saját tapasztalatainkat (pl. angyalok, szellemek, szentek víziói, stb.), amelyeknek semmi közük a valósághoz, mégis elhisszük, hogy ez az az ismeretlen, amelynek nekivágtunk. Tapasztalataink megegyeznek az előre elképzelt képpel, így most már biztonságban vagyunk – gondoljuk. Csakhogy nem vesszük észre, hogy saját kivetítéseink csapdájába kerültünk. Még ha oly szép és kedvező is ez a tapasztalat, semmi köze a valósághoz. Eltévedtünk.

 

Az alapvető önismeret hiánya. – Ez is lehet az oka annak, hogy nem vagyunk tudatában a kudarcainkat vagy elakadásunkat kiváltó tényezőknek. Az önismeret tudatosságot jelent. Tudatosak vagyunk az egó-elme működésére, vagyis felismerjük a félelmeket, elvárásokat vagy elképzeléseket létrehozó gondolatmintákat.

 

Mindannyian úgy vágunk neki a spirituális útnak, hogy nem is sejtjük, miről szól ez valójában, de közben meglátjuk, hogy elképzeléseink nem fedik a valóságot. Ám a legtöbben – éretlen intellektusuk, és/vagy egysíkú látásmódjuk folytán később sem jönnek rá, hogy az egészet már a kezdetektől félreértették. S mivel elképzeléseikben élnek, így figyelembe sem veszik, amikor az önismeret fontosságára utaló részleteket hallanak vagy olvasnak valahol. Egyszerűen elengedik a fülük mellett azt gondolván, hogy ők már ezt a szintet régesrégen meghaladták, ez csak a kezdőknek való. Pedig, ha tudnák!

 

Az önismeret nem csak alapja az önvizsgálatnak, de annak egész útján végigkísér. Mondhatnánk olyan, mint a szorzótábla, amit egyszer, ha jól megtanultunk, egész életünkben, s annak minden területén hasznát vesszük. Aki viszont nem tanulta meg, az mindig bánni fogja, mert nem tud egyetlen lépést sem úgy megtenni, hogy ne botlana az ismeret hiányából fakadó nehézségekbe.

 

Ilyen az önismeret. Az nem valami, amit egyszer elsajátítunk, azután letehetjük, mint egy kiolvasott könyvet. Az önismeret önkutatásunk szorzótáblája, amit minden komolyabb „feladványnál” újra használatba kell venni. Ám tapasztalataim azt mutatják, hogy ezzel sokan nincsenek tisztában, sőt, vérig vannak sértve, amikor felhívom a figyelmüket önismeretük hiányára. Nyíltan hangot adnak sértettségüknek, hogy mit gondolok én, ők nem ismerik önmagukat?! Ha megmutatom számukra, hogy hol és milyen tévedéseket látok, az egó támadásba lendül érdekei védelmében. Amikor pedig rámutatok, hogy ez az egós reakció is csak a tényeket erősíti, ahelyett, hogy magába nézne, személyes sértésekkel igyekszik tekintélyét megvédeni és felsőbbrendű pozícióját biztosítani. Ezért amikor ilyen emberekkel találkozunk, nem érdemes leragadni még egy ártalmatlannak tűnő vitában sem. Biztosak lehetünk benne, hogy az egó-elme szemléletmódjának korlátai folytán távolról sem fogja felismerni azt, hogy mire igyekszünk rámutatni.

Mindezzel csak azt szerettem volna szemléltetni, hogy az önismeret hiánya már az alapoknál is komoly félreértésekhez vezethet és ilyen pozícióból indulva számtalan fölösleges kerülőútra visszük saját magunkat.

 


A cikk részlet Kyara Joyce: Áramlás c. könyvéből.

A könyvvel megismerkedhetsz, és megvásárolhatod
ide kattintva.

 

 


Loading Likes...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük