• Áramlás

    Az ébredés tünetei és mellékhatásai

      Az azonosulás [az egóval] oldódásának, azaz az Önvalóra ébredésnek van ún. általánosabb és vannak egyéni útjai is. Fontos hozzátenni, hogy az „általános” alatt nem a mindenkire érvényes élményeket értem. Az oldódás folyamata mindig egyéntől és kondicionáltságtól függő, ám vannak általánosabb jellemzői és kísérő mellékhatásai, amelyekkel a legtöbben találkozunk. Nem lehet megmondani, hogy ki, mely szakaszban és milyen formában éli át ezen mellékhatásokként jelentkező tüneteket, mint ahogy azt sem, hogy kire, milyen hatással lehetnek. Ez sok mindentől függ. Legfőképpen a hozzáállásunktól. Ezért tartom fontosnak leírni – még ha csak általánosságban is – hogy mi várható. Ugyanis sok függ azon, hogy tisztában legyünk vele, ezek a mellékhatások az „Önvalóra ébredés” természetes…

  • Mindfulness,  Önismeret,  Tudatos Jelenlét

    Az elfogadás csapdája

      Nagyon jól hangzik: “fogadd el a jelen pillanatot, mert az úgy jó, szép és teljes, ahogy van. Bármilyen hiányt érzel, az csak illúzió, mert a jelen pillanat tökéletes és teljes. Nincs mit megjavítani vagy pótolni, mert minden hibátlan és hiánytalan.” De vigyázzunk, mert ez a legtöbbször önámítás; az egó önámítása. Az egóé, aki nem mer vagy nem képes szembenézni a szenvedésével, így elutasítja és megtagadja azt; becsapja önmagát. Vagy lehet hárítás! Ez már a “fejlettebb”, spirituális egó módszere. A tehetetlen spirituális egó hárítása, aki már elismerte a szenvedését, de elhárítja a felelősség terhét, amely már kimerítette őt, és ezért azt mondja: “mit tehetnék a bennem élő érzések ellen, mit tehetnék, hogy…

  • Áramlás

    Az Áramlás természete

    Amikor elengedem az irányítást, kezdetét veszi életem szabad áramlása. Minden, az ellenállásból fakadó nehézség és akadály azért van, hogy felnyissa szemem a megadás fontosságára. Amikor nem az elme vezet, az azt jelenti: Önmagam vagyok, az isteni Önvaló Természet akadálytalan áramlása.     Eleinte csak teret, időt és formát érzékelünk, és nem látunk ezeken túlra, oda, ahol mindez felbukkan, abba, ami mindennek teret ad. Minden, ami jön és megy – bár illúzió – ám amelyben felbukkan, az nem képezi részét az illúziónak. Minden megjelenés bölcsője az Egy, minden megnyilvánult szubsztrátuma a megnyilvánulatlan. Végső soron minden, amit illúziónak nevezünk a Valóság egy tárgyiasult megnyilvánulása. Nem lehet hibás vagy fölösleges, de nem is…

  • Áramlás,  Önismeret

    A spirituális keresőség rabsága

    Szeretünk ‘A spirituális kereső’ lenni. Ez lett a régi-új identitásunk. Hozzánk nőtt. Már mindenki így ismer. Ezért is tűnik nehéznek a keresésről való lemondás. És azért is, mert „Mi lesz velem a keresés nélkül? Ki leszek én a keresés nélkül? Mit kezdek az életemmel a spirituális keresés nélkül? A spiritualitás egy életforma számomra. Hogy adhatnám ezt fel?! Én egy spirituális ember vagyok. Ezzel önmagamat adnám fel!” – Pontosan ez a lényege a dolognak: valójában most a spirituális egót játszod, és ezt kell feladnod, mert ez nem te vagy. A kereső az egó-elme, amelynek élete így értelmet és célt nyer a keresés által. A spiritualitás az egó életmódja, nem a tiéd.…

  • Áramlás,  Mindfulness,  Önismeret

    Berögződések

    A dolgok csak történnek. Azért lesznek negatív, vagy pozitív előjelűek, mert negatív vagy pozitív módon lereagáljuk őket. Adott reakciónk pedig a személyiségünk és pillanatnyi kedélyállapotunk függvénye. Mit nevezek személyiségnek. Többségében kontrollálatlan gondolatminták (elvek, hitrendszerek, elvárások, előítéletek, stb.) besűrűsödését. Kontrollálatlan alatt tudattalant értek. Ezek a tudattalan gondolatminták építik fel ön és világképünket. Ezek mozgatnak minket, így ezek határozzák meg reakcióinkat a minket érintő eseményekre. Ha valami nem ezen gondolatmintáknak megfelelően történik, akkor az bennünk kényelmetlen és negatív gondolatokat, és érzéseket vált ki, s ennek megfelelően reagálunk félelemmel, bizonytalansággal, csalódottsággal, stb., amelyek konfliktust (védekezés), haragot, ellenszegülést (hatalmi harcok), elégedetlenséget vagy bánatot szülnek. Ha reakcióinkat felismerjük, és tudatosan megfigyeljük, az visszavezethet minket egyénileg…

  • Áramlás

    Semmi sincs

    – Félek… (az „én” halálától.) – Nincs minek meghalnia. Senki sem halhat meg, mert nincs senki, aki élne. Ki az, aki fél? Nézz rá a félelemre. Látod, hogy honnan jön. Tedd fel a kérdést: „Ki az, aki fél? Ki érzi ezt a félelmet?” Látni fogod, hogy az nem létezik. Nem létezik az, aki fél. Nem létezik a félelem. Nem létezik a halál. Nem létezik senki, aki életben lenne. Nincs élet, és nincs halál. Semmi sem történik meg. Nem történik ébredés. Nincs, aki felébredjen. Nincs, aki alszik. Nincs alvás, nincs álom, nincs álmodó sem. – Akkor mi van? – Semmi sincs. – De valami csak létezik. Mi Isten? Vagy mire mondom,…

  • Áramlás

    A megkülönböztetés képességének alapjai 2.

    Az “én vagyok” első, alapvető, és mindenkori észlelése a racionális elméből történik. Az “én vagyok” hétköznapi öntudattal történő felismerése tehát elengedhetetlen feltétele a spirituális ébredés útján való előre haladásnak. Az “én vagyok”-ból jönnek a további következtetések, az “ez vagyok”, “az vagyok” önmeghatározásai, vagyis a pszichológiai értelemben vett személyiség tágabb körének megismerése. A racionális elmével helyezzük el magunkat a tárgyi világban; ennek segítségével értékeljük a környezetünket és önmagunkat. Majd miután megismertük azt, aki nem vagyunk (egó-elme), fedezhetjük föl, hogy kik vagyunk valójában. Ez a megkülönböztetés bölcsessége. … Fizikai földeltség nélkül nincs igazi, spirituális haladás, sőt, ezen útnak vannak olyan nehézségei, amelyek földeltség nélkül bizonyos veszélyeket rejtenek, mind mentális, mind fizikai értelemben…

  • Áramlás

    A megkülönböztetés képességének alapjai 1.

      Az értelem elé táruló panoráma azt mutatja, hogy ez a világ alszik, és a szenvedő egó álmát álmodja. S mivel ebben hisz és csak ezt látja, ezért pusztán konceptuális hitrendszerével és az általa motivált tetteivel maga formálja azt olyanná, amilyen. Akit az egó már nem tud elhitetni (nem azonosul az elmével), az nem lett vak a tárgyi világra, ellenkezőleg, teljes valójában látja azt, éppen annak, ami. És ezért tudatában van, hogy az összes szenvedés felszámolásának egyetlen módja, és esélye az “egó-miniszter” leváltása. Ám ezzel – és csak ezzel – a (Tudat) váltással az is világossá válik, hogy valójában nincs min változtatni. Amikor felébredsz egy rossz álomból, nem alszol vissza,…