• Áramlás

    Az ébredés tünetei és mellékhatásai

      Az azonosulás [az egóval] oldódásának, azaz az Önvalóra ébredésnek van ún. általánosabb és vannak egyéni útjai is. Fontos hozzátenni, hogy az „általános” alatt nem a mindenkire érvényes élményeket értem. Az oldódás folyamata mindig egyéntől és kondicionáltságtól függő, ám vannak általánosabb jellemzői és kísérő mellékhatásai, amelyekkel a legtöbben találkozunk. Nem lehet megmondani, hogy ki, mely szakaszban és milyen formában éli át ezen mellékhatásokként jelentkező tüneteket, mint ahogy azt sem, hogy kire, milyen hatással lehetnek. Ez sok mindentől függ. Legfőképpen a hozzáállásunktól. Ezért tartom fontosnak leírni – még ha csak általánosságban is – hogy mi várható. Ugyanis sok függ azon, hogy tisztában legyünk vele, ezek a mellékhatások az „Önvalóra ébredés” természetes…

  • Áramlás

    Az Áramlás természete

    Amikor elengedem az irányítást, kezdetét veszi életem szabad áramlása. Minden, az ellenállásból fakadó nehézség és akadály azért van, hogy felnyissa szemem a megadás fontosságára. Amikor nem az elme vezet, az azt jelenti: Önmagam vagyok, az isteni Önvaló Természet akadálytalan áramlása.     Eleinte csak teret, időt és formát érzékelünk, és nem látunk ezeken túlra, oda, ahol mindez felbukkan, abba, ami mindennek teret ad. Minden, ami jön és megy – bár illúzió – ám amelyben felbukkan, az nem képezi részét az illúziónak. Minden megjelenés bölcsője az Egy, minden megnyilvánult szubsztrátuma a megnyilvánulatlan. Végső soron minden, amit illúziónak nevezünk a Valóság egy tárgyiasult megnyilvánulása. Nem lehet hibás vagy fölösleges, de nem is…

  • Áramlás

    Minden forma Esszenciája

    A tudatosság előrehaladásával az azonosulás különböző szintjeit ismerjük föl és haladjuk meg. Vagy úgy is mondhatnám, ahogy az azonosulás egyre oldódik, úgy ismerjük föl a még azonosult részeinket, amelyek ebben a felismerésben – pusztán a tudatosulás révén elkezdhetnek feloldódni. Mintha egyfajta betekintést kapnánk arról, ami még előttünk áll. A tudatban egyre tisztábban láthatóvá válik – csúnya kifejezéssel élve – létünk szerkezete, vagyis azok az egymásra épülő szintek, amelyek ezt az építményt – ami látszólag vagyunk – összetartják. A látszólagos elkülönültség kelti a tárgyi világ „holografikus” megjelenését, a tárgyi világ látszata pedig a formával való azonosulást. Ebből az azonosulásból születik az egó-elme. A gyökér illúzió maga az elkülönültség. Minden további képzet…

  • Áramlás

    A megkülönböztetés képességének alapjai 1.

      Az értelem elé táruló panoráma azt mutatja, hogy ez a világ alszik, és a szenvedő egó álmát álmodja. S mivel ebben hisz és csak ezt látja, ezért pusztán konceptuális hitrendszerével és az általa motivált tetteivel maga formálja azt olyanná, amilyen. Akit az egó már nem tud elhitetni (nem azonosul az elmével), az nem lett vak a tárgyi világra, ellenkezőleg, teljes valójában látja azt, éppen annak, ami. És ezért tudatában van, hogy az összes szenvedés felszámolásának egyetlen módja, és esélye az “egó-miniszter” leváltása. Ám ezzel – és csak ezzel – a (Tudat) váltással az is világossá válik, hogy valójában nincs min változtatni. Amikor felébredsz egy rossz álomból, nem alszol vissza,…