• Áramlás

    A spirituális ébredés útján: Önmegadás

      Amikor megszűnt minden vágy, szándék, és öncél, megértél a végső „halálra”. Nincs már „én”, mi e világhoz kötődne. Nincs miért maradnod. Meg kell „halnod” teljesen, hogy megszülethess Akként, Aki valójában Vagy.   Mint azt mondtam, az önmegadást nincs értelme elérendő céllá tenni. Az nem egy tanulható képesség vagy tudás, hanem a személyiség szintjén kezdődő, teljes belső átalakulás eredménye, amelynek következtében a személyiség alapvető működését adó szokásmechanizmusok (tudatalatti berögződések) feltárásra és meghaladásra kerülnek. Ez tehát egy destruktív, „leépítő” folyamat, amelynek a lényege, hogy minden intellektuális tudás, elképzelés és egyéni szándék elengedésre kerül; átjárhatóvá, áttetszővé, befogadóvá, megengedővé, megadóvá, és készségessé válok a felsőbb isteni Énem (Önvaló) vezetésére. Ez a valódi önmegadás,…

  • Áramlás,  Mindfulness,  Önismeret,  Tudatos Jelenlét

    A spirituális ébredés útján: Az önvizsgálat szerepe

      Az önvizsgálat egy viszonylag állandó éberséget (tudatosságot) igénylő befelé figyelés, amelyben minden lényegesebb gondolat, érzés és reakció felismerésre kerül. Lényeges alatt azokat érthetjük, amelyek közvetlen hatással vannak ránk és így befolyásolják viszonyulásunkat önmagunkhoz és a környezetünkhöz. Figyelés alatt sokkal inkább egy attitűdöt (szellemi beállítottság), semmint egy időben behatárolt gyakorlat végzését értem. Az önvizsgálatnak vannak különféle módszerei. Mindegy melyiket követjük, mind ugyanoda fog vezetni. Én azt javasolnám, hogy fordítsd befelé a figyelmed, és érezz rá a saját „módszeredre”. Ez lesz számodra a leghatékonyabb, mivel a sajátod. Figyelj oda arra, hogy a gyakorlatozásból az elme nagyon könnyen szokást csinál, s általában eléri, hogy végül fontosabb lesz maga a gyakorlat, mint annak…

  • Áramlás,  Mindfulness,  Önismeret,  Tudatos Jelenlét

    A spirituális ébredés útján: Elakadásunk és kudarcaink leggyakoribb okai

      Nem árt, ha tudjuk, hogy az elme mindig visszatér a szokásaihoz! Igazából az sosem hagyja el azokat, mi vagyunk, akik elhagyjuk őt a szokásaival együtt. Az egó-elme úgy viselkedik, mint egy megszállott szerelmes, folyton vissza akarja nyerni a szerelmedet, s ezért mindent megtesz, hogy felkeltse és megragadja a figyelmedet! Sok fontos felismerésen lehetünk túl, mégis olykor – észrevétlenül – újra belecsusszanunk egy-egy régi berögződésbe. És akkor ismét kezdődik: blokkoldás, negatív érzelmek pozitívra cserélése, teremtés (vágyak manifesztálása), ellenállás legyőzése, jelenlét-gyakorlatok, meditáció, békesség elérése, stb. Semmi baj! Visszaestünk, na, bumm. És akkor mi van? Nem dől össze a világ. Nézd a pozitív oldalát: felismertük, hogy ez már megint az egó műsora.…

  • Áramlás

    Az önmegadás útja

      3-4 nap leforgása alatt minden összeomlott! Minden hazugságra fény derült, minden „párt” megbukott, minden szerep megdőlt, minden gondolat, érzés, elv, vélemény, tudás, elképzelés, hit, remény, minden, amit egész addigi életemben igaznak tudtam, érvényét vesztette! Megláttam, hogy soha semmi sem volt igaz belőlük. Volt egy élet, amit a magaménak tekintettem. Egy élet, amit a világról alkotott képem, a mindennapi érzések és a nem mindennapi érzelmek határoztak meg. A művészeteknek éltem, filozófiákkal és érzelmekkel „dolgoztam” (színészet), s alkottam (költészet). Életem minden egyes pillanatában gondolatok és érzések ezreinek rezdülései motiválták reakcióimat a világra, az emberekre, és minden élőre. Nem tudom ennek jelentőségét szavakkal visszaadni. Nem volt olyan pillanat, amikor ne a szívemmel…

  • Mindfulness,  Önismeret,  Tudatos Jelenlét

    Az elfogadás csapdája

      Nagyon jól hangzik: “fogadd el a jelen pillanatot, mert az úgy jó, szép és teljes, ahogy van. Bármilyen hiányt érzel, az csak illúzió, mert a jelen pillanat tökéletes és teljes. Nincs mit megjavítani vagy pótolni, mert minden hibátlan és hiánytalan.” De vigyázzunk, mert ez a legtöbbször önámítás; az egó önámítása. Az egóé, aki nem mer vagy nem képes szembenézni a szenvedésével, így elutasítja és megtagadja azt; becsapja önmagát. Vagy lehet hárítás! Ez már a “fejlettebb”, spirituális egó módszere. A tehetetlen spirituális egó hárítása, aki már elismerte a szenvedését, de elhárítja a felelősség terhét, amely már kimerítette őt, és ezért azt mondja: “mit tehetnék a bennem élő érzések ellen, mit tehetnék, hogy…