-
Az ébredés tünetei és mellékhatásai
Az azonosulás [az egóval] oldódásának, azaz az Önvalóra ébredésnek van ún. általánosabb és vannak egyéni útjai is. Fontos hozzátenni, hogy az „általános” alatt nem a mindenkire érvényes élményeket értem. Az oldódás folyamata mindig egyéntől és kondicionáltságtól függő, ám vannak általánosabb jellemzői és kísérő mellékhatásai, amelyekkel a legtöbben találkozunk. Nem lehet megmondani, hogy ki, mely szakaszban és milyen formában éli át ezen mellékhatásokként jelentkező tüneteket, mint ahogy azt sem, hogy kire, milyen hatással lehetnek. Ez sok mindentől függ. Legfőképpen a hozzáállásunktól. Ezért tartom fontosnak leírni – még ha csak általánosságban is – hogy mi várható. Ugyanis sok függ azon, hogy tisztában legyünk vele, ezek a mellékhatások az „Önvalóra ébredés” természetes…
-
Berögződések
A dolgok csak történnek. Azért lesznek negatív, vagy pozitív előjelűek, mert negatív vagy pozitív módon lereagáljuk őket. Adott reakciónk pedig a személyiségünk és pillanatnyi kedélyállapotunk függvénye. Mit nevezek személyiségnek. Többségében kontrollálatlan gondolatminták (elvek, hitrendszerek, elvárások, előítéletek, stb.) besűrűsödését. Kontrollálatlan alatt tudattalant értek. Ezek a tudattalan gondolatminták építik fel ön és világképünket. Ezek mozgatnak minket, így ezek határozzák meg reakcióinkat a minket érintő eseményekre. Ha valami nem ezen gondolatmintáknak megfelelően történik, akkor az bennünk kényelmetlen és negatív gondolatokat, és érzéseket vált ki, s ennek megfelelően reagálunk félelemmel, bizonytalansággal, csalódottsággal, stb., amelyek konfliktust (védekezés), haragot, ellenszegülést (hatalmi harcok), elégedetlenséget vagy bánatot szülnek. Ha reakcióinkat felismerjük, és tudatosan megfigyeljük, az visszavezethet minket egyénileg…
-
Minden forma Esszenciája
A tudatosság előrehaladásával az azonosulás különböző szintjeit ismerjük föl és haladjuk meg. Vagy úgy is mondhatnám, ahogy az azonosulás egyre oldódik, úgy ismerjük föl a még azonosult részeinket, amelyek ebben a felismerésben – pusztán a tudatosulás révén elkezdhetnek feloldódni. Mintha egyfajta betekintést kapnánk arról, ami még előttünk áll. A tudatban egyre tisztábban láthatóvá válik – csúnya kifejezéssel élve – létünk szerkezete, vagyis azok az egymásra épülő szintek, amelyek ezt az építményt – ami látszólag vagyunk – összetartják. A látszólagos elkülönültség kelti a tárgyi világ „holografikus” megjelenését, a tárgyi világ látszata pedig a formával való azonosulást. Ebből az azonosulásból születik az egó-elme. A gyökér illúzió maga az elkülönültség. Minden további képzet…
-
Tudatos Jelenlét – a megfigyelés gyakorlata
Ezt a gyakorlatot tehát nem arra használjuk, hogy lecsendesítsük, hanem arra, hogy megfigyeljük az elmét. Míg a gondolatok lecsendesítésére irányuló erőfeszítés, csak az elme átmeneti, hamis csöndjét eredményezi, addig a megfigyelés módszerével ráláthatunk az elme valótlanságára. Csak a tisztánlátás kedvéért: minden egyes – a gondolatok megfékezésére irányuló – erőfeszítés, ellenállás annak, ami természetszerűleg felbukkan, hogy ezzel megmutassa számunkra azokat a tudattalan tartalmakat, amelyekkel a feloldódásuk érdekében szembenézhetünk. Amíg ellenállás vagy elvárás van bennünk, addig nem lesz valódi, tartós eredmény, azaz nem szabadulhatunk fel a kínzó gondolatok vagy a szenvedést okozó érzések hatásai alól. Amint megengedjük, hogy minden csak legyen úgy, ahogy van, ez a hozzáállás megváltoztatja a gondolatokhoz és érzelmekhez…
Ezeket olvastad már?
A spirituális keresőség rabsága
Az ébredés tünetei és mellékhatásai
Tudatállapotok
Író, mindfulness mentor
