• Áramlás

    Az ébredés tünetei és mellékhatásai

      Az azonosulás [az egóval] oldódásának, azaz az Önvalóra ébredésnek van ún. általánosabb és vannak egyéni útjai is. Fontos hozzátenni, hogy az „általános” alatt nem a mindenkire érvényes élményeket értem. Az oldódás folyamata mindig egyéntől és kondicionáltságtól függő, ám vannak általánosabb jellemzői és kísérő mellékhatásai, amelyekkel a legtöbben találkozunk. Nem lehet megmondani, hogy ki, mely szakaszban és milyen formában éli át ezen mellékhatásokként jelentkező tüneteket, mint ahogy azt sem, hogy kire, milyen hatással lehetnek. Ez sok mindentől függ. Legfőképpen a hozzáállásunktól. Ezért tartom fontosnak leírni – még ha csak általánosságban is – hogy mi várható. Ugyanis sok függ azon, hogy tisztában legyünk vele, ezek a mellékhatások az „Önvalóra ébredés” természetes…

  • Áramlás,  Önismeret

    A spirituális keresőség rabsága

    Szeretünk ‘A spirituális kereső’ lenni. Ez lett a régi-új identitásunk. Hozzánk nőtt. Már mindenki így ismer. Ezért is tűnik nehéznek a keresésről való lemondás. És azért is, mert „Mi lesz velem a keresés nélkül? Ki leszek én a keresés nélkül? Mit kezdek az életemmel a spirituális keresés nélkül? A spiritualitás egy életforma számomra. Hogy adhatnám ezt fel?! Én egy spirituális ember vagyok. Ezzel önmagamat adnám fel!” – Pontosan ez a lényege a dolognak: valójában most a spirituális egót játszod, és ezt kell feladnod, mert ez nem te vagy. A kereső az egó-elme, amelynek élete így értelmet és célt nyer a keresés által. A spiritualitás az egó életmódja, nem a tiéd.…

  • Áramlás

    Tudatállapotok

      Tudatállapotok alatt azokat a tudatban érzékelhető változásokat értem, amelyek a tudatossági szintváltások természetes velejárói. Itt olyan tudati észleletekről van szó, amelyek mintegy spontán jelentkeznek, nyújtanak egy betekintést, vagy belátást, majd távoznak és visszaáll a hétköznapi tudatosság. Ez általában minden misztériumtól mentes, de hallottam már olyan beszámolókat is, amelyekben szentek vagy halottak (akár gonosz) szellemei jelentek meg az átélő lelki szemei előtt. Tudnunk kell, hogy ezeknek semmi közük a Valósághoz! Ezek a „látomások” csupán elmetevékenységek melléktermékei és az ébredési folyamatokban nincs szerepük vagy jelentőségük! Az asztrális világ is – csakúgy, mint a fizikai – éppoly valós, amennyire hitünkkel azzá tesszük! A tudatállapot változások alapvető lényege nem a szellemlényekkel való találkozások,…

  • Áramlás

    Semmi sincs

    – Félek… (az „én” halálától.) – Nincs minek meghalnia. Senki sem halhat meg, mert nincs senki, aki élne. Ki az, aki fél? Nézz rá a félelemre. Látod, hogy honnan jön. Tedd fel a kérdést: „Ki az, aki fél? Ki érzi ezt a félelmet?” Látni fogod, hogy az nem létezik. Nem létezik az, aki fél. Nem létezik a félelem. Nem létezik a halál. Nem létezik senki, aki életben lenne. Nincs élet, és nincs halál. Semmi sem történik meg. Nem történik ébredés. Nincs, aki felébredjen. Nincs, aki alszik. Nincs alvás, nincs álom, nincs álmodó sem. – Akkor mi van? – Semmi sincs. – De valami csak létezik. Mi Isten? Vagy mire mondom,…

  • Áramlás

    A megkülönböztetés képességének alapjai 1.

      Az értelem elé táruló panoráma azt mutatja, hogy ez a világ alszik, és a szenvedő egó álmát álmodja. S mivel ebben hisz és csak ezt látja, ezért pusztán konceptuális hitrendszerével és az általa motivált tetteivel maga formálja azt olyanná, amilyen. Akit az egó már nem tud elhitetni (nem azonosul az elmével), az nem lett vak a tárgyi világra, ellenkezőleg, teljes valójában látja azt, éppen annak, ami. És ezért tudatában van, hogy az összes szenvedés felszámolásának egyetlen módja, és esélye az “egó-miniszter” leváltása. Ám ezzel – és csak ezzel – a (Tudat) váltással az is világossá válik, hogy valójában nincs min változtatni. Amikor felébredsz egy rossz álomból, nem alszol vissza,…